Gofrizás a Mozártban

Tegnap, azaz hétfőn, amint azt már megszoktuk egy páran nagy ifire mentünk délután 6 órától. Vártam, vártuk az újabb ifit, már csak azért is, mert tudtuk új segédlelkészünk, Emese fogja tartani. Izgalmasan kezdődött, hiszen mire én odaértem, Tárkányi István azzal fogadott, hogy leesett a bicikliről és nagyon fáj a csuklója. Szerencsére a biciklitúrás orvosi dobozunk még mindig a dühöngőben van, természetesen tele gyógyszerekkel meg mindenfélével. Így hát előkerestem egy fájdalomcsillapítót, hogy szegény Isti kibírhassa az ifi végéig majd a sürgösségig. Nem voltunk sokan, csak 4-en: Szabi, Isti, Tekla és jómagam, no meg Emese. Ahogyan azt már jól megszoktuk, énekkel kezdtük az ifit és utána vártuk a témát, amiről beszélgetni fogunk. Azonban, bár egy kicsit szokatlan módon, másképpen kezdtük tegnapi ifinket. Az első, bemutatkozó ifi lévén (ez a bemutatkozás, kezd déjà vu érzés lenni :) ) , egy kis feladattal kezdtük. Nagyon szépen megszerkesztett kis lapokat hozott Emese, aminek egyik felére nevünket felírva, kellett 1 jó tulajdonságunkat, 1 rosszat és elvárásainkat felírjuk. A másik felén egy kereszt volt, benne egy igeverssel. Miután mindenki teljesítette néhány perc alatt a feladatot, megbeszéltük közösen, hogy ki mit írt és miért. Mondanom sem kell, gondolom, hogy egy jó ötlet volt, hiszen ahogy a lapon volt fogalmazva,egy közös nagyifi túrára indulunk, ezért szükséges egy kis ismeret, meg az elvárásokat sem árt már az elején tisztázni, hogy ne legyenek félreértések. Az iskolában is így szoktuk, amikor új osztályba megyünk be. :) Ezen dolgokat megtárgyalva, a kiválasztott igeversről-"Mikor vizen mész át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítanak, ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged."Ézsaiás 43,2- mondott el egynéhány mondatot Emese, hogy az mit is jelent számára. Furcsa volt egy kicsit, ugyanis nagyon hamar vége lett az ifinek, és mi szokva voltunk, hogy néha még 10 órakor is ott voltunk, beszélgettünk. Azért mégsem jártunk rosszul, ugyanis sétálni indultunk egyik törzshelyünk fele, és mivel az zárva volt, a Mozártban kötöttünk ki. Nagy örömünkre beülhettünk és gofriztunk. Nagyon finom volt.:) de ezt inkább nem részletezem, hogy ne kívánjátok.:))) no, hát mit lehet egy ilyen helyen tenni? Gondolom nem nehéz kitalálni. nna? hát...persze.... beszélgettünk. És.....Teklával franciára tanítottuk Szabit. Amit később egy kicsit megbántunk, mert egész úton hazafele ugyanazt mondogatta.:)) De azért mégis jó volt, újból kint lenni a barátainkkal és beszélgetni. Nehogy azt higgyétek, hogy nagyon komoly témákról beszélgettünk..., néha kell egy kis szünet :) S mégis az öngyilkos jelöltek okait próbáltuk megvitatni, és hazafele menet, csak Hitler volt a téma meg a történelem némiképp manipuláló volta. Azaz, hogy bizonyos történelmi események (természetesen azok, amelyek minden könyvben benne vannak, és nem azok, amelyekről oly keveset írnak, bár többet kellene) miképpen határozzák meg egy-egy nemzet, nép további hatáskörét, esetleg jövőjét. Na, azt hiszem ebből elég is lesz ennyi. :) a többit ti gondoljátok végig.

mi várjuk a következő ifit :)