2010. január 10., vasárnap

Az év első ifije...

Az új év első ifije, hol máshol lett volna, mint Isti rezidenciáján. Kulisszatitkokat ugyan nem tudok, de azt sejtem, hogy mennyi készülődés és egyeztetés lehetett. 6 órára volt meghirdetve a találkozó. Hát nem értünk oda pontba, egyeseknek jó okuk volt, ugyanis táncpróbáról siettek, de nem tánclépésekbe érkeztek a megbeszélt helyre... hova máshova... na... hova... na ne már... hát... a... biztos tudjátok... tudom, hogy tudjátok... oda... persze, hogy oda... a... a 2ágú elé. Onnan már Cha Cha lépésekben vettük az irányt a Tárkányi rezidenciára. Oda is értünk, s mivel egy matematikus házába értünk, mi mással találkozhattunk, mint cipők halmazával, kabátokkal a köbön, na meg pi megfejtésével.
A téma már azelőtt be volt vezetve, ugyanis egy filmet kellett volna megnézzünk, ami végül nem jött össze. De annál jobb volt az eszmecsere. A bibliai történet az 1 Mózes 34. része, amelyben arról van szó, hogy Jákob egyetlen lányát, Dínát, egy Sekhem nevű férfi megerőszakol. Ezt követően Dina két testvére azt kéri, hogy a város összes férfitagját metéljek körül, mert csak így adják lánytestvérüket feleségül Sekhemnek. Miután az összes férfi körűlmetélkedett, lázban, fájdalomban feküdtek. Simeon és Lévi lemészárolta őket. Jákob is megtudja, és kérdőre vonja fiait. A testvérek válasza, illetve kérdése - ”Hát mint tisztátalan személlyel, úgy kellett-é bánni a mi húgunkkal?„. Az érdekes ebben a történetben az, hogy nem kapunk egyértelmű választ. Miért? Mert ilyen esetekben nincs egyértelmű válasz.
Jó kis eszmefuttatás lett a téma kapcsán, miután leállítottuk a Law Abiding Citizen (Törvénytisztelő polgár) című filmet. Szerintem, egy elég jól szemléltető anyagnak minősült ez a film. Együtt érezhettünk egy olyan emberrel, aki minden, élete számára fontos, személyt elveszt. Ajánlom a filmet mindenkinek, kivéve a gyenge gyomrúaknak. Aki beletartozik ebbe a kategóriába, ha teheti, ne nézze meg, vagy olyan mellett nézze, akinek szoríthatja a kezét mikor durcasabb jelenetek lepik meg (amúgy, én végig néztem, es nem hunytam be a szemem.) "Haladás", mondaná Sanyi :). Volt egy-két jelenet, ahol én ijesztettem meg Sanyit, azzal hogy megijedtem. De a lényeg, hogy végignéztem, s fura módon tetszett.
A beszélgetések kapcsán jobbnál jobb gondolatok merültek fel. Az egyik az volt, vajon hogy érezhették magukat azok az anyák és feleségek, akik elvesztették a férjüket? Nekik ki szolgáltat igazságot? Ugyanis a téma az igazságszolgáltatás volt. Szerintem mindenki elfogadja azt, hogy mi csak egyet tudunk: a magunk igazat. Mert ezen a földön nincs igazságszolgáltatás. Az egyedüli aki igazságot tud nekünk szolgálni…, aki megbocsájtotta nekünk, és Pilátusnak is, hogy nem álltunk ki mellé, az Jézus Krisztus.
A beszélgetések alatt az asztalon lévő finomságok, főkeppen a fánk, rohamosan fogytak. Majdnem mindent elpusztítottunk, a pacal levesről ne is beszéljek, mindenki kétszer tartotta a tálat. Isti édesanyja pacal levesét még én is meg tudtam enni (!!!) Különleges dolog, hogy olyan emberek ették a csoda ízű pacal levest, akik másképp nem ennék meg, ha utánuk hajítanák is. Habár az est fénypontja a pacal leves volt, nem szabad kifelejtenünk a második alapfogást sem, a rakott krumplit. A kétfogásos tálalt csoda arra késztetett mindannyiunkat, hogy mind a 10 ujjunkat megnyaljuk. Persze, amiről híresek vagyunk, az sem maradt el.…A kitűnő jókedv és a folytonos poénkodás érkezéstől távozásig jelen volt.
Szerintem, ha azt javaslom, hogy EGY nagy taps Istinek, EGY a kitűnő szakácsnak és EGY az egész bandának, mindenki egyetért velem…

Timi és Sanyi

2010. január 9., szombat

Álmodó

Reményik Sándor
Csendes csodák

"Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tûz nyelje el Sodomát.
A Mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.
Tedd a kezedet a szívedre,
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?
Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüst pontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?
Nézd, árnyékod hogy fut el elõled,
Hogy nõ, hogy törpül el veled,
Nem csoda ez? - s hogy tükrözõdni
Látod a vízben az eget?
Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök."
(egyik legkedvesebb versem :) )




"Amikor lehunyod két csillag- szemed
Amikor párnádra hajtod a fejed
Amikor gondod a holnapra hagyod
Amikor álmodsz- én Veled vagyok.
Amikor lépted rossz útra téved
Amikor sorsod nehéznek érzed
Amikor egyedül maradtál végleg
Amikor nincs más- vezetlek Téged.
Amikor sírnál - de elfogyott könnyed
Amikor érzed- a szavak is ölnek
Amikor a sötét elnyelne Téged
Amikor fény kell- én gyujtok Néked.
Amikor könnyed patakként árad
Amikor örök vendég a bánat
Amikor felhők ültek a szemedra
Amikor sírsz- mosolyogj szemembe...
Amikor fáj- ne hagyd hogy fájjon
Amikor bánt- ne hagyd , hogy bántson
Amikor eljön a halál érted
Akkor élni én hívlak Téged...
Álmodj patakot, virágzó rétet
Őzet, pacsirtát, fürge menyétet
Álmodj napot, szellőt- fényeket
Csillagok vándora- élj életet."
(???)



"Most nem sietek,
most nem rohanok,
most nem tervezek,
most nem akarok,
most nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

Most megnyugszom,
most elpihenek
békén, szabadon,
mint gyenge gyerek,
és nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

S míg ölel a fény
és ölel a csend,
és árad belém,
és újjáteremt,
míg nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten,

új gyümölcs terem,
másoknak terem,
érik csendesen
erő, győzelem...
ha nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten."

(Túrmezei Erzsébet)


Erika

2010. január 3., vasárnap

2010

Már új dátumot kell írni az ifi blogján is. Nem tudom most milyen újévi köszöntöt írhatnék ide, vagy egyáltalán...

Ez az új év hozzon magával minél több örömöt mindenkinek külön-külön, és az ifis csapatnak egyben is. Legyen ez az évünk még sikeresebb, több közös programmal, sok-sok élménnyel, szórakozással, épüléssel egybekötve. S idén a személyközi kapcsolataink is gyarapodjanak, épüljünk lelkiekben is és barátainkkal való kapcsolatunkat is tartsuk meg, építsük őket még jobban mint tavaly.

Kívánom, hogy találkozzunk minél többször ebben az új esztendőben.

Puszi mindannyiotoknak,

Erika


ui.: Kívánunk minden kedves olvasónak, látogatónak egy Békés, Csendes, Örömteli Új Esztendőt.