Ha elmúlik Karácsony...

Jött a Karácsony...itt volt és már el is múlt. Nekem nagyon rövidnek tűnt és nagyon gyorsan eltelt. Hosszabb volt az előkészület mint maga az ünnep.
Karácsony szentestén érezhettük a karácsony hangulatát, amikor gyerek, felnőtt és idős összegyűlt a templomba ünnepelni. Elgondolkodtam azon, hogy vajon mit éreznek az emberek azon az estén? Boldogok-e, örülnek, jobban szeretnek...,? Kinek mit mond a karácsonyi üzenet?
Azt szoktuk hangoztatni, hogy a szeretet ünnepe. Mindenki így érzi ezt? Vagy csak egy piros betűs nap? Gondolkodjál el te is, mit jelent számodra a karácsony.
Az ajándékozás örömével mentünk le az ifiterembe, ahol meglephettük barátainkat. Nagy öröm számomra ajándékozni, mosolyt előhozni, boldoggá tenni valakit. Minden ifis és kátés ezt próbálta meg karácsony éjjelén.
Otthon mindenkit várt a családi vacsora meghitt hangulata. Végre talán először, vagy éppen egy páradszorra üllhetett le együtt a család egész évben. Háttérben kántálások, illatozik a sok finomság, fahéjas tea, narancs illat.
Éjszaka fél 11-kor találkoztunk újból, hogy elindulhassunk kántálni. Régi szokásunkhoz híven a lelkipásztoroknál kezdtük. A Székely családdal kezdtük, majd pedig megkántáltuk Emesét is, utána pedig az Adorjániékhoz tértünk be. Idén már szépen szólamban énekeltünk, ami nemcsak a családoknak, hanem nekünk is örömünkre volt. Mindenhol finomságok vártak, kedves tekintetek, mosolyok. Ifiseink közül elmentünk Istihez, hozzám, és ezen kívül Zoárdékhoz. A legutolsó hely ahova bekopogtunk a Vitus-Bulbuk család volt. Itt már mindenki tovább pihenhetett, hiszen nem kellett tovább menni. A fáradtság hamar kiütött mindannyiunkon és hajnalban tért mindenki haza. Mint mindig, sohasem hiányzik a szórakozás, jókedv, viccelődés sem.
A reggeli istentiszteletekre csak a nagyon ügyesek tudtak felkelni, többen pedig csak a délutánira jutottunk el.

Alig három nap a karácsony, és ez is olyan gyorsan elmúlik. Mi megpróbáljuk minél tovább megőrízni a hangulatát. Éppen ezért egy activity partyt rendeztünk nálam. Szerintem a party szó, már magáért beszél. :)) Az biztos, hogy még sok ilyent fogunk rendezni.

Most már lassan mindenki a szilveszteri bulira készül. Az idén az ifisek Bágyonban szilvesztereznek, nem olyan messze Kolozsvártól. A szórakozás és jókedv garantált, ezért hát nincs is más amit elmondhatnék róla. :)

Kívánunk mindenkinek egy Békésebb, boldogabb Új Évet. Mindaz amit el szeretnétek érni, azt el is érjétek. Legyen egy szeretetteljesebb évetek.


pusszi

Erika

Jön a Karácsony

Ahogy az óvodás gyerekeimnek mondani szoktam, még csak 2-öt kell aludni és itt van a Karácsony, jön az angyal. :) Nektek is csak ezt tudom mondani, hogy hamarosan elérkezik az egyik legszebb ünnepünk. A készülődést mindenki elkezdte már, sőt, már a vége fele jár lassan.
De ami a lényeg, az csak a csütörtöki napon fog eljönni. Ki hogyan készül a szentestére? Még az ajándékok után nézelődünk, ..gondolkodunk kinek mit vehetünk. ...Kis meglepetéseken gondolkodunk, hogy szeretteinknek, jó barátainknak örömöt szerezzünk.

Mi is már nagyban próbálunk a kicsikkel, nagyokkal a szentestei műsorra. Annak a hangulatában vagyok, csakis azért szeretnék megosztani veletek egy kis versikét és hallgassátok meg az egyik dal szövegét.

"A karácsony a legnagyobb csoda,
Az Isten el nem múló mosolya."



Ugye a kántálásra is készültök. :)) Már nagyon várom, hogy a jó hidegben, arcunkra fagyott mosollyal járjuk a várost és vigyünk mindenkihez egy kis énekszót.

puszi angyalok,

Erika

http://www.youtube.com/watch?v=5KYtl3IfrbQ

Ifjúsági istentisztelet

A vetítővászon vigyázva áll,
a projektor figyeli minden mozdulatát.
Megjött a hangfal hagnja,
az erősítőnek köszönheti.
A tálca majd összerogy a sok finomság alatt.
S a termosz melegen őrzi keblében a teát.
Túl sokan vannak - gondolta a sárga kályha -
szombat este nem szokás dolgozni.
A fiatalok nyüzsögnek a padokban.
A zenekar bemelegít. Minden készen áll.

A lelkipásztor köszönti az egybegyülteket.
Egy rövid ének után, egyedül hagyja a pulpitust.
Ilyen rövid volt? - szegényke, nem is sejti mi zajlik itt -
Kik ezek? Imádkoznak? Igét olvasnak? Ez a lelkipásztor dolga!
Eltűrtem a zongora jelenlétét, de ez több a soknál.
Jaj, már megint rikácsol az a gitár. Mit szól ehhez az orgona?
Nemrég hozták haza a korházból. Nem gondolnak rá egyáltalán?
Mi zajlik itt? Gyere vissza, nem bírom tovább.
Hozzád beszélek, nem hallasz? Mögöttem a helyed, nem a padban.
Mesélj nekem csatákról, csodákról, bűnről meg bűntetésről.
Na végre! Erre vártam, mióta bejöttél, halljam, miből készültél?.
Milyen rövid volt, s nem is arról szólt, amiről szokott.
Újra egyedül hagytál. Már megint az a lárma.
Reszket mellettem a vászon, üvölt rá a hangfal,
s a projektor némán nézi. Mi van a mai nappal?
Még egy rövid lárma, vajon ez volt az utolsó?
Egy tisztességes bucsúzás, ennyi elvárható.

A lelkész leengedi karját,
még mielőtt elhagynák a termet,
leveszik a tálca hátáról a terhet,
s elfogyasztják a meleg teát.

A szokatlan vendégek kilépnek az ajtón.
Elől megy a megdorgált vászon.
"Már megint elrontotta!"
Hangzik a szörnyű trió hangja.

A csend behatol a templomba.
Csak egy halk nesz hallatszik:
a pulpitus hangja.
Félbeszakítja a bölcs asztal:
A mai napon a fiatlok bizonyságot tettek
Megszervezték az ifjúsági istentiszteletet.


Ifjusagi Istentisztelet Ketagu 2009 december 19 by 2aguifi

Ifjúsági Istentisztelet a Kétágúban

2009 december 19-én, este 6 órától ifjúsági istentiszteletre kerül sor a Kolozsvár Alsóvárosi Református templomban. Minden, adventi meghitt pillanatra, igazi karácsonyi előkészületre vágyó fiatalt (de nem csak) szeretettel hívunk és várunk.

Igét hirdet Horváth Levente református lelkipásztor.

A zenét a 2ágú ifi Verbuvált Zenekara szolgáltatja.

Készüljünk és ünnepeljünk együtt!

Kátés-ifis szövetkezés

Ma meg is esett a nagybetűs kátés-ifis produkció. Ami úgy zajlott le, hogy a kátésok és pár ifis: névszerint Erika, Trrkányi, Eszti, Sándor király és "a nagy Fogarasi..." testvérhúga nagyon szép verseket mondottak Advent alkalmából. Előre is elnézést kérek, ha valakit kifelejtettem, vegyétek figyelembe, hogy két kötet szolfézs-kotta között írok jelenleg, parciálisra való készültemben, és megesik, hogy az ember szórakozottságában hullajtja el az informaciót a fejéből. Visszajelzések szerint nagyon tetszett a közönségnek az előadás. A hírek szerint a fellépés legnagyobb erényei a lényegretörés, az üzenet tömör, de világos kifejezése, az előadás pörgőssége volt. Köszönjük Erikának, aki ennek az egésznek a frontembere volt. Köszönjük az ötletet és a szervezést:) És természetesen a kátésoknak, hogy most már egy ideje kezdenek belépegetni az ifis életbe.

A mai előadás nem csupán szavalásból és felolvasásból állt. Engem is meghívtak muzsikálni. Valami olyasmi szerepben, mint amikor egy felséges vacsorához megiszik az ember egy pohár bort. Csupán, hogy jobban csússzon. A metaforák világából kilépve...közösen énekeltünk pár zsoltárt, én játszottam az orgonaszólamot, csak zongorán...pár módosítással és háttérzeneként a műsor legvégén. Eredetileg ez az egész hangszeres kíséret nem pusztán zongorára volt kiszabva. Áronnal próbáltunk is szombat este, ő lett volna a gitáros a mini zongora-gitár kamaraegyüttesünkben. Csak sajnos vasárnap reggel beteget jelentett és fájó szívvel el kellett búcsúznunk a gitármuzsika lehetőségétől. De remélem velem is beértétek. Legalábbis akik ott voltatok.

Sajnos több részletet nem tudok mesélni, mert én az én részemre koncentráltam, hogy azt minél jobban teljesítsem, és nem tudom felidézni az előadás többi részletét.

Köszönjük Bánhegyesy Tóninak a fotókat. És szeretettel várjuk csapatunkba:)

itt Erika mintha haragudna...

és itt van a HiFi torony...

a kátésok oly bájosak voltak


Sanyi, az elnökjelölt, aki próbálja meggyőzni a népet. A szónoki emelvényén azt írja: "aki hisz bennem..."

és végül, de nem utolsó sorban, a fotós hímnemű volt...:)

Események az ifiben

Már egy pár hét eltelt amióta nem írtunk az ifiről, hogy egyáltalán mi történt velünk. :) Tehát éppen itt az ideje.
Első és legfontosabb hír, hogy ma szállingózott a hó!!!! Ez is már valami, és én csak remélni tudom hogy Karácsonyra lesz egy szép fehér hótakaró.
Éppen tegnap múlt egy hete, hogy az ifin igazán sokan voltunk. Régebbi, újabb és egészen új emberek voltak jelen. Ennek csak igazán örülni lehetett. Az akkori ifin a kátésok is jelen voltak, szóval dupla öröm. De nem csak ez volt, hanem képzeljétek el, hogy eljött a Mikulás az ifibe is. :))) Mindenki hozott valami kis apróságot és egymásnak ajándékoztuk. Mesikétől egy nagyon aranyos kis hóember csipeszfigurát kaptunk. Az enyém már meg is találta a helyét a szobámban, és onnan mosolyog, emlékeztetve arra a szeretetre amellyel adva volt. :) Volt ott sok finomság is, amivel egymást kínálgattuk, szóval igazán érezni lehetett, hogy járt a Mikulás. Ugyancsak azon az ifin történt az angyalkázás. Összeírtuk mindenki nevét, aki jelen volt, összekevertük és máris mindenki húzhatott. Abban egyeztünk meg, hogy Karácsony szentestéjén fogjuk átadni az ajándékokat egymásnak. Mindenki annak, akit kihúzott. Az ajándékozás is fontos része az ünnepnek. Mindezek után bementünk a templomba próbálni. Advent 3.-ik vasárnapján a kátésok és ifisek egy kis műsorral ajándékozzák meg a gyülekezetet. Amint látjátok múlt pénteken sem unatkozhatott senki. :)

Aztán következett egy másik nagyon érdekes nap. Ezt csak éppen egy pár mondatban fogom megemlíteni, de azért említem meg mert igen fontos. Vasárnap, december 6-án szülinapot is ünnepeltünk. És hát erről csak annyit, hogy nagyon jól éreztük magunkat (legalábbis én kitűnően), beszélgettünk, ettünk, ittunk, és este egy nagyot buliztunk. :))

A tegnapi ifi is különleges volt a számunkra, hiszen egy vendég lelkész tartotta, név szerint Kerékgyártó Zsolt. Újból szép számban összegyűltünk és kezdtük el az igencsak érdekfeszítő téma megvitatását. Zsolt a bűnbeesés témáját választotta ki, de szóba jött más is, ezek közül is kiemelem a szabad akaratot. Van-e szabad akaratunk? Gondolkodjatok el.....! Egy páran újból próbálni mentünk hiszen holnap lesz a kis kátés-ifis műsor. Egészen szépre sikeredett, reméljük holnap is olyan lesz.

Ezek mellett ott van még a társasági tánc is. Vagyunk egy páran az ifiből, akik a KISZT óta meg szeretnénk tanulni táncolni, de úgy igazán jól. Így hát összeállt egy kis csapat, felkértük Lakatos Orsit legyen a tánctanárnőnk és máris elkezdtük. Csak most decemberben kezdtük, de máris úgy érezzük sokkal többet tudunk. Párokban táncolunk, szóval mindenki kellett találjon magának párt, de ez nem volt gond. :) Nem csak az ifiből vagyunk táncon hanem máshonnan is, de ez csak jó. Szóval másokat is várunk még. :)

Talán ennyi egyelőre, de ahogy megérkezik a vakáció több ideje lesz a társaságnak írni. :)

pussz mindenkinek,

Erika

AUDIO - Kiértékeltük a KISZT-et és javaslatok is vannak problémák elkerülésére

Bátorkodtam kitenni a december 3-i Szabadhetes hanganyagát, mivel a 2ágúifi közösségét is érinti. Sajnos nem volt minden ifiből képviselő, de azért konstruktív beszélgetés volt. Elég érdekes javaslatok hangzottak el a szervezésre vonatkozóan, ajánlom mindenki figyelmébe. Voltak néhányan, akik végighallgatták a műsort és hozzászóltak, azoknak külöm megköszönjük.

Kicsit ide is tartozik

Mivel tudom, hogy többen is gyakran hallgatják az Agnus Rádió internetes műsorát, a Szabadhetest, gondoltam, hogy megosztom veletek a legújabb "projektet". Csak arról lenne szó, hogy szeretnénk egy Szabadhetes TOP 10-es számlistát összeállítani, ehhez kérem a segítségeteket.

A hogyan és a miért itt: http://agnusradio.blogspot.com/2009/12/szabadhetes-top-10.html

Gábor

Advent

Adventben vagyunk. Várakozunk. Valamire, valakire és valahogyan várunk.

Ez egy nagyon kedves kis vers, olvassátok el.



Lukátsi Vilma: Adventi gondolatok


Hited talán csak egy kicsi mécses,
pedig hit nélkül várni nem lehet!
És az, aki nem az Urat várja,
nem is sejti az igaz ünnepet!


Nem fenyő alatt van az ajándék!
Az Ajándék, ha volt valaha,
azt az Isten adta a világnak:
nekünk született egyszülött Fia!



pussz

Erika

Képek a KISZT-ről

Felteszem az okleveleinket, hogy szépítsék a blogot és még egy pár közös képet.

A KISZT kupa

Emléklap

Különdíj




Közönségdíj





III. Díj



Timi, Eszti és jómagam részt vettünk egy mini paródia összeállításában a többi ifis csoport egy-egy emberével

Ez... a Hakuna Matata :)

Buli a nap végén




A jókedv is megvan




Ez csak majdnem beállított kép :)

Mindenki magabiztosan táncol már :)
Itt éppen chachat.



Lakatos Orsi büszke lehet ránk, mert gyorsan tudtuk váltogatni a táncstílusokat

Erika

Bibliodráma kisifin

Mi is az a bibliodráma? Talán ha meg kéne határozzam, akkor én csak így tudnám megfogalmazni: A Bibliával, bibliai történetekkel való foglalkozásnak és feldolgozásnak egy különleges műfaja. Hmm..vajon ez így jo? ... Az elmúlt pénteken kisifin ezzel a "módszerrel" dolgoztuk fel Lót történetét. Milyen is volt? Talán mielőtt még erről beszélnék fontos elmondanom, hogy a bibliodrámában a résztvevő csoport minden egyes tagja nyitott kell legyen, hogy jól működjön. Nálamnál okosabbak így fogalmaznak: "A bibliodrámában a csoport, benne minden résztvevő nyitott, előre nem meghatározott interakcióba lép a bibliai szöveggel. A verbalitáson túl mozgósítja a bennünk rejlő kreatív késztetések sokféleségét (rajz, énekhang, gesztus, szobor, költészet, stb.), fantáziánkat, a mozgás és testbeszéd archívumában őrzötteket, a valláskultúra ősi formáit, mindazt, ami emberré teremtettségünk adománya. A kis közösség védett és elfogadó légkörében felszabadult és felszabadító játékban vehetünk részt egzisztenciális kockázat nélkül, mégis a történések mozaikjaiban megfogalmazódik az Örökkévaló nekem szóló, itt és most érvényes személyes üzenete." (Magyar Bibliodráma Egyesület fogalmazta meg ezt így:) ).

Én inkább a személyes élményemről beszélnék, mert meglepő és igen újszerű volt Vitusnak ez a bevetett módszere, de igen hatásos. :))) Énekléssel kezdtük az ifit, ezt is felújítva ráadásul, hiszen nem csak gitárral énekeltünk hanem Tekla szintetizátoron is kísért. (ami nem volt könnyű feladat, ugye Tekla? hihi:))) ). Ez után pedig Vitus arra szólított fel minket, hogy vegyünk fel egy kényelmes pozicíót, és lazítsunk. A csendes percek után jött a masszírozás, aminek természetesen mindenki nagyon örült. :) Egy fáradságos hét után éppen jól jött. Ekkor következett Lót története. Ugyanabban a csendben hallgattuk végig, amint Vitus felolvasta a történetet. Majd pedig megkért bennünket, hogy válasszunk ki egy szereplőt a történetből, akivel azonosulni tudunk ezen a mai napon. Másodszori elolvasás után, már mindenki tudta, hogy kicsoda lesz. Tetszés szerint választhattunk magunknak helyet a teremben és vártuk, hogy mi fog következni. Érdekes módon nem a magyarázat következett, hanem Vitus sorban odament mindenkihez, megkérdezte, hogy ő kicsoda a történetből és pár kérdést tett fel. Én Lót felesége voltam, a sóbálvánnyá változás után. Azon a pénteki napon pontosan vele tudtam azonosulni és teljesen beleéltem magam a szerepbe. Miután mindenki sorra került, de még mindig szerepben maradva, kérdéseket tehettünk fel egymásnak. Én például Istent (Isti volt Isten akkor) kérdeztem többnyire, hiszen aznap épp hozzá volt a legtöbb kérdésem.

Igaz, amikor azt mondják, hogy ilyen helyzetekben megfogalmazódik Isten személyes üzenete az egyes ember számára. ...velem is ez történt..! Pont akkor, aznap..., azon az ifin kaptam egy üzenetet, ami nagyon fontos volt számomra.
Úgy gondolom azonban, hogy ez a bibliodráma csak akkor éri el meghatározott célját ha mindenki komolyan veszi, beleéli magát szerepébe, kipróbálja milyen valaki másnak a bőrében lenni. Nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy ki hogyan viselkedik és miket mond. Minden utal valami sokkal mélyebbre, mint ahogyan az ki volt mondva. És ez a jó, hogy ebben a csoportban fel tudjuk vállalni azt, akik vagyunk, úgy ahogy vagyunk. Nem?
Az ifi lejárta után még sokat beszélgettünk erről, főleg Teklával, és arra a következtetésre jutottunk, hogy megéri ezt a módszert több alkalommal is bevetni a kisifin.
Egy érzés maradt meg bennem kisifi után, amit nehéz leírni, de azt el tudom mondani, hogy jó érzés volt részt venni ebben a játékban.
Ami hiányzott nekem, az az idő volt.:)) Ugyanis szívesen folytattam volna még a beszélgetést, és egy picit rossz érzés volt megszakítani azt a nyugodt hangulatot ami eluralkodott rajtam. Dehát..., majd a következő alkalommal.

Vitus ez egy remek ötlet volt és szerintem több alkalommal is tarthatjuk így az ifiket.

puszi mindenkinek

Erika

AUDIO - IX. KISZT - beszámoló interjúk a 2009 november 21-i találkozóról

Mint tudjátok, vagyunk néhányan 2ágúifisek, akik Agnus rádiózunk is. A hétvégén se voltunk restek, hát készítettünk néhány interjút. Azaz, jónéhányat. Itt a "kis" riport, ami készült, és úgyamúgy Eszternek az érdeme, mert ő állította össze, a végleges forma az ő alkotása :)

9KISZT - 2009 november 21 - KG-AE by parvusgabriel

Gábor

Bravó

Még egyszer bebizonyítottuk, hogy "korszakalkotó" ötleteink vannak. Újból sikerült megmutatni magunknak de másoknak is, hogy mindig sikerül valami újat, egyedit alkotni, bemutatni a közönségnek. Az idei darabunk műfaja: tánc színház. Amikor legelőször gondolkodtunk azon, hogy mivel lehetne feldobni azt a Jónás darabunkat, amivel Brassóban voltunk, akkor úgy egyeztünk, hogy hát valami kis erre-arra táncolással megoldjuk. Senkinek sem jutott az eszébe, hogy egy ilyen komplex és nehéz koreográfiát vállalunk. Éppen emiatt is büszkék lehetünk magunkra, hogy elvárásaink felett teljesítettünk, többet is mint amennyit terveztünk.
Nehéz, szinte minden napos próbák állnak az előadás mögött, amikor kitartóan kellett sokadjára is előlről kezdeni az egészet. Mi is volt a legnehezebb?.... Elsősorban talán a tánclépések megtanulása, azután azok egymás után állítása, majd pedig az egyes jelenetek összefogása egy egésszé. Orsi kitartással tanította a chachat, sambat, rumbat, salsat, jive-ot, tangot, stb. még akkor is, ha voltak alkalmak, amikor mindannyian nagyon bal lábasak voltunk. :) Hogy miről szól Jónás története, azt mindenki tudja, de mi a táncok segítségével próbáltuk meg aláfesteni, jobban átadni a történet hangulatát, érzését. Én úgy gondolom, hogy ez azért jól sikerült.
Eljött a szombat délelőtt is. Már a Kolozsmonostori templomban ülltünk és vártuk, hogy kezdődjenek az előadások. Egy picit izgulva vártuk azt a pillanatot, amikor mi is sorra kerülünk, és amiatt aggódtunk, hogy nehogy elrontsuk a lépéseket, vagy félre lépjünk, vagy elfelejtsünk valamit. Sorshúzás alapján mi voltunk az utolsók, akik sorra kerültünk a csoportok közül. A függöny mögött pár perce elcsendesedve álltunk meg, és kértük Istent, hogy ő segítsen meg minket. ....Szétgördült a függöny, és Boti (Jónás) már ott feküdt várva a megszólítást, hogy indulhat. Mesike olvasta a szöveget és Orsi üllt izgulva a laptop mögött, hogy a zenét pontosan elindítsa, de hogy mi is pontosan zenére kezdjünk. Előzetes megbeszélés alapján, próbáltam Orsit figyelni, hogy mikor számolja nekünk az: 1,2,3 chacha-t, hogy indulhassunk. Mindenik jelentnél nagyon koncentráltunk, én olyannyira figyeltem Orsit, hogy egyik oldal chacha lépésemről meg is feledkeztem. :)) Dehát, folytattam gyorsan tovább, ez nem okozott különösebb gondot. Szint minden jelenetnél más-más tánclépésekkel táncoltunk. Amikor arra került a sor, hogy Botival, mármint Jónással tangózzak, azaz tangozzón a tök,akkor jött ám a nagyobb izgulás. De Boti ügyesen elindult, mindketten figyeltünk, így hát nem rontottuk el. Isten beszéde után, nagy taps és vége. A padban ülő ifis társaink tapsviharral köszöntöttek, de nem csak ők természetesen. Ennek nagyon örültünk. Hát....egy kis baki is becsúszott, tudniillik, amikor visszatapsolt a közönség, akkor csak 4 ember jelent meg a színpadon, a többiek már az öltözőben voltak. hahha. Micsoda megkönnyebbülés és öröm volt számunkra. Sikerült, megcsináltuk és ráadásul nem is akárhogyan, hanem ügyeskedtünk. Rögtön jöttek is a panda szülők gratulálni a kis bocsaiknak. :)) Mesikém azt is mondta, hogy az ő kis ügyeskéi voltunk, vagyis....hogy vagyunk. Hát nem? :..:) (no, aztán te javíts ki Mesikém, ha ez nem így van). Nagyon jó volt ott látni a közönségben a többi ifist is, merthát összetartozunk. Még egyes szüők is eljöttek megcsodálni minket.
Végső soron, talán annyit kellene mondjak, hogy ügyesek vagyunk. Köszönjük Lakatos Orsinak, hogy annyi táncot megtanított nekünk, és reméljük, hogy ő is büszke ránk, teljesítményünkre. Természetesen meg kell köszönni mindenkinek a fáradtságos munkáját, és főleg kitartását. !!!!!

Azt hiszem, most már mindenki arra vár, hogy a díjkiosztásról is szóljak. :) No, jól van hát. Dobpergés meg miegymás: idén....., a 9. KISZT-en ........ megkaptuk a III.-ik helyezést!!!! BRAVÓ. Nagy taps. Ezen kívül megkaptuk a közönségdíjat is.!!! Még egy nagy taps. Ezen kívül még egy különdíjat is kaptunk, a legjobb koreográfia és zenei aláfestésre.!! Még egy taps mindenkinek. :)) Ezeket le fogom fényképezni és akkor felteszem ide, hogy díszítse a blogot. :)
Ezzel nem lett vége a tegnapi napnak, az igazi ünneplés csak ezután kezdődött. Merthát következett a buli. Már egészen benne voltunk a táncolásban, sokat szórakoztunk. Az utolsó busszal pedig lementünk a városba és ott folytattuk az ünneplést. De nem csak üdítőzéssel, hanem sok-sok tánccal. Hangulat megvolt, jókedv is, és a különböző táncokat úgy roptuk, ahogy elő van írva. Szórakozás, beszélgetés, tervezgetés, és még sok-sok másban is részünk volt a tegnap éjszaka. Mindannyian fáradtan tértünk haza, de azzal a gondolattal feküdtünk le, hogy igazán tartalmas és gyönyörű napunk volt.

Megbeszéltük, hogy ezzel a Jónás darabunkkal fogunk elmenni Csíkba is, és itthon is előadjuk a gyülekezetnek.

Talán ennyi elég is már. Inkább egy kicsit visszafekszem pihenni.

BRAVÓ!

ui.: Gratulálunk a Kakasos ifinek, hiszen ők lettek idén az elsők!! Nagyon jó volt a darabjuk, eredeti és ötletes.

pusssz,

Erika

Hajrá kedveseim!

Már beállítottam az óram reggel fél 9-re. Gondolom mindenki megtette az utolsó szükséges előklészületeket a holnapi napra. A visszaszámlálás beindult és már csak pár óra választ el a fellépésünktől.
Tulajdonképpen nagy fába vágtuk a fejszénket, hiszen olyan valamivel próbálkoztunk, amit előttünk még soha senki nem tett. Kevés időnk volt, és a darab is nehéz, no meg a táncok is. Mindezek ellenére én egy dologban nagyon biztos vagyok, abban, hogy megpróbáltuk minden erőnket beleadni, hogy jól menjen. Elégedettnek kell lennünk hiszen sikerült így is összehozni.
Sokszor úgy éreztük, hogy abbahagyjuk, nem csináljuk meg, és nem állunk ki a színpadra, hogy bénáskodjunk. Dehát, ha most így előre végiggondolom, mégsem bénáskodás lesz belőle, hanem megmutatjuk mindenkinek, hogy ez is sikerülni fog.

Most már késő este van, szóval jó lenne ha én is lefeküdnék, és pihentetném a lábzizmoáimat no meg a hangom is. (csupa szerencse, hogy pantomim és nem kell beszéljek, mert ilyen semmi, rekedt hanggal nem sokra mennék.) :)


Mindent bele drágák. :)
Ügyesek leszünk holnap!!

pusssz

Erika :)

Kolozsvári Ifisek Színjátszó Találkozója kilencedszer

Idén kilencedik alkalommal kerül sor a Kolozsvári Ifisek Színjátszó Találkozójára (KISZT) a Kolozsmonostori Református Templomban. Az amatőr színjátszótalálkozó célja, hogy a kolozsvári magyar református fiatalok együtt legyenek, a magyar kultúra és nyelv megőrzése és fejlesztése. A KISZT szervezői ezúttal a Belvárosi (Farkas utcai) Gyülekezet ifjai. A szervezők szerint a csoportmunka az egyik legfontosabb eleme a készülődésnek, hiszen alkalmi színjátszásról van szó, ezalatt azonban a különböző ifjúsági csoportok tagjai "megtanulnak türelemmel lenni egymás iránt, megtanulnak egymásra figyelni, ugyanakkor a bemutatásra kerülő darabok révén fejlődik az esztétikai érzésük is." Az egynapos, immár hagyományosnak is tekinthető rendezvény alkalmat ad ismerkedésre, tapasztalatszerzésre és tehetséges fiatalok továbbfejlesztésére. Idén öt ifjúsági csoport vesz részt a találkozón, amely november 21-én délelőtt 11 órakor veszi kezdetét áhítattal. 12 órától az egyes csoportok által kiválasztott darabok előadását tekintheti meg a közönség, amelyet négytagú, szakmabeli zsűri értékel ki és díjaz. A hagyományos első három díj mellett a legjobb férfi és női alakításokat is díjazzák, valamint egyéb különdíjakat is kiosztanak. A találkozón vendég színjátszócsapatok is bemutatkoznak, majd este a nagyváradi Tálentum együttes koncertjével zárul a program.



Teljes program:

10:30 A benevezett csapatok regisztrációja

11:00 Áhítat

11:30 Köszöntés

12:00 A résztvevő csoportok első felének a bemutatása

15:00 Közös ebéd

16:00 A résztvevő csoportok második felének a bemutatása

19:00 Áhítat

19:30 A zsűri értékelése, a díjak átadása

20:00 Tálentum koncert

Forrás: Agnus Rádió, http://www.refradio.eu/radio/agnus/index.php/hir/mutat/i/7753/

Boti képzelt betegének minden képzeletet felülmúló előadása

Sziasztok Kedveseim,
Kissé megkésve bár, de mindenképp meg kell osszam veletek mély csodálatomat a csütörtöki Képzelt Beteg előadását illetően, és föleg Boti alakítását illetően.
Nagy izgalommal készültünk s nagyon vártuk már az előadást. Mikor bementünk a terembe, már alig volt hely. Sokan voltak fiatalok öregek egyaránt. Az előadás 2 órát tartott de 20 percnek sem tünt. Jó volt a szereposztás is, a rendezés is. Meglepő ugyanakkor nagyon is odaillő betétek voltak a darabban, a Jimy betétdalok kanfasztikusak voltak (szándékosan írtam kanfasztikusat, mert a fantasztikus túl kevés lett volna rá:))). Boti vitte a prímet és a háromszoros vastapsot teljes mértékben megérdemelte. Nagyon megkapta magának a szerepet, vagy a szerep kapta meg őt(ki tudja?). Elejétől a végéig kellett hozza a morcos "képzelt" beteget, amit nagyon ügyesen alakított. A kiabálásai, a veszekedései, a kitörései mögött közbe vigyorogva találtuk meg Botit is. Nagyon jó volt látni, hogy Botikámnak semmi erőfeszítésbe nem kerül kiabálnia és veszekednie mindenkivel mindenek felett.:)))
ugyanakkor persze játszi könnyedséggel vitte a szerepet magával a darab végéig, figurázott, gesztikulált, mutogatott, harcolt és élvezte hogy ha nyer, ideges volt és olvadó, aggodó apuka,persze volt tradicionális, ellenkezést nem tűrő, erőteljes és gyengéd, félénk, pánikbeteg és minden más, amit a karaktere kívánt tőle.
Nagyon büszke voltam és vagyok rá, nagyon ügyes volt és nagyon szakszerű.:)
Kész profiként mozgott és teljesített a színpadon.
Szóval mindenképp megérdemel annyi tapsot amennyit szeretne, gratulálok neki is és a csapat többi tagjának is. Nagyon büszke vagyok rá, hogy ugyanakkor Boti hozzánk tartozik s kivágta a rezet, s ezt mindenki láthatta, tapasztalhatta.
Botikám kérünk majd képeket, kérlek tegyél fel a blogra sokat sokat!!!!
sok puszi és ölelés neked
Meskó

Készülődés a KISZT-re

Ha nem tévedek, az idei KISZT már a IX.-ik. Szokás szerint minden évben sor kerül a színjátszó találkozóra, annyi különbséggel, hogy valamelyik másik ifi szervezésében. Az idén a Belvárosi ifisek szervezik, és amint ma este is mondták, nem könnyű dolog. Ezt mi is nagyon jól tudjuk, hiszen nekünk is alkalmunk volt megszervezni. Visszatekintve rá, elmondható, hogy sikeres szervezés volt.
Már javában mennek a próbák, előkészületek. Szinte minden nap összegyűlünk az alagsorban próbálni. Ez eléggé nagy kihívás, ugyanis mindannyiunknak sok a tennivalója, zsúfolt a programja, és nehéz egy közös, mindenkinek megfelelő időpontot találni. De azért mindig jól kialakul.
Nehéz vállalkozásba kezdtünk, hiszen egyáltalán nem egyszerű a darab s pláne a kivitelezés. Azonban én úgy gondolom, és ez a próbákon is látszik, jól alakul, és mire elérkezik a nagy pillanat pontosan úgy fog menni minden, mint ahogyan annak mennie kell.
Mindenki keményen dolgozik a próbákon, amik sokszor fárasztóak és nehezek is, a darab műfaját tekintve, de ez egy olyan út, aminek a végére érve nagyon büszkék leszünk magunkra, hogy megcsináltuk és sikerült. Természetes velejárója ezeknek a próbáknak az is, hogy néha már túl fáradtak vagyunk, vagy zsimbesek és stresszesek is akár, így akkor mindenkinek nehéz.
A jókedv sem hiányzik azonban, minden mértékben lehet találni belőle, és ez csak segít, erősíti a kis csapatot.

A visszaszámlálás napjai megkezdődtek, és én azért írok, hogy mindenki tudja, milyen áldozatokat vállalva dolgozik a csapat, és ráadásul ez milyen jól megy.

Én büszke vagyok mindenkire!

Hajrá, mert ez menni fog!!!!

puszik

Erika

Nagyifi a QuoVadisban

Vasárnap este 2 hagyományőrző lélek, Erika és Isti meghívtak a QuoVadisba, mert náluk hagyomány az, hogy vasárnap beülnek valahová és egy jót beszélgetnek. Szívesen fogadtam a meghívást, és miután Tekla is csatlakozott hozzánk a helyszínen, máris letelepedtünk egy kis asztalhoz, egy eléggé érdekes kép társaságában. Ugyanis, amióta nem jártam ott, eléggé megváltozott a design. Sötét hátterű portrékat tettek ki a falra. Mi valahogy nem tudtuk eldönteni, hogy a felettünk levő kép nőt vagy férfit ábrázolt. De a Kelly Family tagjaira emklékezve, megállapodtunk, hogy egy hosszú hajú fiúról van szó. A továbbiakban is komoly döntéseket kellett meghoznunk, pl. azt, hogy mit rendeljünk. Sokat nevettünk, mivel az étlapban nagyon ötletes elnevezésekkel találkoztunk: Death by Chocolate, Sweet Kiss (shake-szerűségek). Azonban a pincérnő nagy segítséget nyújtott a választásban, mert mindegyre azt mondta, ez sincs, az sincs. Végül maradtunk egy sütinél (Isti), két édes csóknál (ne értsétek félre, ezt a shaket rendelte Tekla és Erika- Sweet Kiss), és én maradtam az örök boldogságnál (Happy Ever After- shake). Nagyon finomak voltak, de nem ezért érte meg ott lenni. Hiszen ezután érdekfeszítő témák kerültek elő. Pl. mitől nő egy nő? És milyen százalékban vagyunk mi nők és férfiak, izé lányok és fiúk?

Mert egyes lányok fiúsabbak, a fiúknál pedig néha vannak lányos beütések.

Most furcsán hangozhat ez az egész, de... soha nem sopánkodtatok magatokban, hogy miért nem születtetek pl. fiúnak? A fiúkat nem kérdem, mert ők nem biztos, hogy vállalták volna a lányszerepet. Én mindig egy jó focicsapatban szerettem volna játszani. De nem baj, maradok a pingpongnál. Apropó, mikor játszunk még?

Arról is szó esett, hogy a hölgyek mennyire nem tudják fogadni a bókokat, bár ... most jut eszembe, hogy lehet a bókolókkal van néha gond. Na jó, ne kövezzetek meg! Kiderült, hogy Isti kitűnő rendszerező képességekkel rendelkezik, mert olyan szépen mutatta be a különböző lánykategóriákat, akik képmutató szemérmességgel fogadják a bókokat. Pl. „Szép vagy.” Válasz: „Ó, nem is igaz.” Közben magukban azt mondogatják: „Naná, hogy az vagyok, de most nem hangoztatom.” ; Vannak olyanok, akik határozottan kijelentik: „Persze, hogy én vagyok a legszebb és legtökéletesebb lény a földön.” ; Vannak olyanok, akik egyből visszautasítják a bókot, merő hazugságnak titulálva a szavakat. Miért? Önbizalomhiány, vagy még nem értek meg arra, hogy nőként kezeljék magukat? Az tény, hogy a Teremtő sok kinccsel ajándékozott meg, de mi nem tudunk mit kezdeni velük. Vitrinbe tesszük, porfogónak.

Aztán a személyiségtípusok is előjöttek, és egymást vizsgálgattuk, kire mi jellemző leginkább. Az eredmény: a melankolikusok nyertek, azaz én és Isti. Végül abban maradtunk, hogy mivel a tudomány gyorsan fejlődik és különböző teszteket találnak ki, Tekla elküld nekünk majd egy személyiség tesztet, hogy lássuk, mi lappang bennünk. Most már nemcsak szangvinikus, flegmatikus stb. személyiségtípusok között válogathatunk, hanem sokkal érdekesebb elnevezéseket találtak ki. Bővebb információk: Vincze Teklánál.

Sok-sok nevetés, magas röptű gondolatok, „in your faces” humor, mindenből volt egy kicsi, ami gyönyörűvé varázsolta az estét. És más is tanúja lehetett ennek, mivel elég hangosan nevettünk, sokan megbámultak, hogy minden rendben?

A „nagyifit” számlafizetéssel zártuk. Azaz a Kétágúig még folytattuk a magas szintű eszmecseréket, majd 11 óra után valahogy búcsút vettünk egymástól. De nem végleg... To be continued....

Emese

Focibajnokság képek

Most jön egy pár kép a bajnok fiúkról.

A fiúk a stratégiákról beszélgetnek

Gól veszély a monostorral

:(((



Csabi remek fogásai



Sikerült kivédeni



Mérközés a bifivel



Hátul a szurkoló lányok veszélyben



Védelemre!



István ügyeskedik

Isti balett mozdulatai

Kezdenek kifáradni

Bubi és Attila mozgásban

Üdvbizonyosság

Ez volt a hétfői nagyifi témája. Mi az, hogy üdvösség? Ki üdvözül? Honnan tudom, hogy én üdvözülök? Elveszíthetem-e az üdvösségem? Ez csak egy pár kérdés azok közül, amelyekkel foglalkoztunk az ifi keretén belül. Többször is elgondolkodtam ezen, hogy mitől lehetek biztos az üdvösségemben? Érzem? vagy Tudom? Egyáltalán biztos vagyok az üdvösségemben? Arról beszélgettünk, hogy Isten felajánlotta nekünk, azaz felénk nyújtotta a nagyszerű ajándékot Krisztus halála által. Érette van, kaptuk az üdvösséget. Én, te elfogadtad ezt az ajándékot, vagy még mindig halogatod? Isten mindenkinek adta, csak el kell fogadni. Arról is beszélgettünk, hogy mi biztosak lehetünk az üdvösségben, ha már egyszer elfogadtuk az ajándákot, azt az úgynevezett "csomagot" amit Isten kínál. Sok emberben megfordul az a kérdés, hogy elveszíthetem-e az üdvösségem? Mi azon a véleményen voltunk, hogy nem. Ha már egyszer elfogadtad és tudod, hogy van üdvösséged, akkor az már a tied. Isten nem kéri vissza tőled. Nem csodálatos tehát biztosan tudni, hogy van üdvösségünk? Miért kételkedünk mégis olyan sokszor?
Van egy nagyon csodás énekünk, ami ide kapcsolódik: "Benned bízom Uram Jézus, benned bízom egyedül. Kit te hű kegyelmed hordoz, az bizton üdvözül. Bízom benned Uram Jézus, te nagy kegyelmű, drága hű Megváltó. Én bízom benned, Uram Jézus, igéd bíztat reá. "

Biztosak lehetünk az üdvösségünkben...


Erika