Vasárnap Székelykeresztúron ébredtünk, az Orbán Balázs unitárius kollégium tornatermében (ez úton is köszönjük nagyon szépen Varró Margit igazgatónő kedvességét, valamint Lakatos Sándor kollégiumi lelkész közbenjárását). Jó volt, hogy ekkora hálószoba állt a rendelkezésünkre. Miután megittuk a „csapvízkávét”, zuhanyoztunk, meg egy nagyon gyorsat reggeliztünk, majd bezsúfolódtunk a mikrobuszba és elsiettünk a templomba.
Mivel az ülésrend az hagyományos (férfiak szószéknek bal felől, nők velük szembe), mi is elfoglaltuk az utolsó sorokat. Antal Zoltán, a helyi lelkész a Préd. 4, 23-27 alapján hirdetett igét, mi pedig kisebb-nagyobb figyelemmel követük őt. Kicsit kilógtunk a sorból, hiszen egyikünk sem öltözött ünneplőbe, viszont a biciklis gardróbból a legsimább és legszebb darabjainkat vettük magunkra.
Az istentiszteletet kővetően beültünk kávézni, fagyizni meg áfonyás palacsintázni, kiváló volt a felszolgálás. Ezt követően visszamentünk a kollégiumba összepakolni, hiszen előttünk állt a hatalmas 24 km, amelyet Segesvárig meg kellett tegyünk. Vitus ma tovább folytatta a tekerést, Csury helyett ma ő volt a Center (ez egy újabb poszt újabban, ami a középső erős bringás tisztje)
Jó volt Keresztúron lenni, jó volt a kosarazás, no meg a hatalmas nagy hálószobánk. Köszönjük Székelykeresztúr!
Ha itt jártok ne hagyjátok ki a Bonfini vendéglőt.
Segesvárról még írni fogunk, de még sok minden lesz, amit mesélhetünk, és természetesen képekkel is jelentkezünk, reméljük minél hamarabb, ahogy visszaértünk a várból. A banda nagyrésze koncertre ment, utána pedig városlátogatni megyünk.
Vitus
5 éve
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése